Rövid bemutató a széket nem ismerők számára
A település az úgynevezett Erdélyi Mezőségen, a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében, Kolozsvártól 60 km-re fekszik. A Kolozs megyében található Szék község egykor városi rangnak örvendett. Városi rangját főleg sóbányájának köszönhette. Az idők során számos tatár és török pusztítások helyszíne volt. Ezek közül a legsajnálatosabb az 1717 augusztus 24.-i támadás, amikor is a portyázó tatár seregek a templomban ütöttek rajta az imádkozó tömegen. Ezután az egész várost felgyújtották a lakosság számot tevő hányadát lemészárolták vagy fogságba ejtették. Így történhetett meg, hogy 1717-ben Széken alig maradt száz lakos életben.
Ezeknek a történelmi viszontagságoknak és az 1812-es bányabeomlásnak következtében a helység fokozatosan elvesztette városi rangját és 1884-ben nagyközséggé alakult. Szék városi rangjának elvesztése után igencsak feledésbe merült egykori státusza (ugyanis valamikor szabad királyi város volt), a XX. század második felében azonban ismét felfedezésre kerültek sajátos néprajzi jellegzetességei, értékei és a világ ismét kezdte felfedezni Széket. A széki táncnak, széki népviseletnek illetve a széki népzenének köszönhetően a táncház mozgalom bölcsője lett.
A település neve
A helység nevét illetően több elmélet is létezik, ám egyik mellett sem lehet döntő bizonyítékkal szolgálni. A legvalószínűbb elmélet a helység nevére vonatkozóan valószínűleg az lehet, mely szerint a Szék elnevezés a székelyek valamint szászokra jellemző szerveződési formára utal, vagyis közigazgatásilag egy bizonyos környék központi települése, székhelye, ahol a király kirendeltségére a királybíró székel. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy a várost a középkori dokumentumokban Szék Aknaként említik, vagyis bányaváros székhely. A községet románul Sic-nek nevezik mely a magyar szóból ered.
A jelenkori szék és lakossága
Az egykori Szék melynek lakossága elérte valamikor, a 6000 főt, a 2011-ben tartott népszámlálási adatok szerint 2.459 főt számláltak, a lakosságnak számot tevő hányada magyar etnikumú 93,78%, a lakosság 3,58%-a román etnikumú. A lakosság 2,2%-nak pedig nem ismert az etnikai hovatartozása. Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 73,32%-a református, 9,92%-a hetednapi adventista, 6,43%-a római katolikus, 3,66%-a ortodox, 2,77%-a pünkösdista.
A férfi lakosság nagy része napjainkban az építőiparban dolgozik és igen nagy megbecsülésnek örvend, ugyanis a széki munkaerő igencsak keresett ezen a téren, a nőket pedig főleg mint kitűnő háztartásvezetőket ismerik.
